Kiszivárogtak a gazdaságvédelmi akcióterv részletei: látszólag nagy csomagról van szó

A hangzatos terv és ami mögötte van

Május 12-in A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár tartott egy prezentációt az európai országok magyarországi nagyköveteinek, amely eljutott to Qbithoz is ebből derült ki az, hogy mennyi pénzt szán to kormány to gazdaságvédelmi akcióterv különböző elemeire, és hogy eddig mennyi pénzt kértek a cégek a kormány különböző programjain keresztül.

A kormany.hu-n ma reggel kiadott rövid HIR szerint to Gazdaságvédelmi Akciótervvel Magyarország REGIOS bajnoknak számít to célzott ráfordítások összevetésében és a GDP több mint 20% -at ELERO ráfordításnál mindössze Németország, Olaszország és Svédország fordít többet to vállalkozások megsegítésére to munkahelyek megőrzésére Európában . A prezentáció azonban jól bemutatja, hogy

a hangzatosan magas szám mögött keverednek a támogatások, a hitelek, az új és a régebben tervezett / bejelentett intézkedések eres a hírben még 9 ezer milliárdosra hirdetez, kézézézékézézékézékézáhoé mill mill 628282828282828282828282828282828 nem pedig az idei évét.

Önmagában emiatt, illetve a külföldi csomagokban szintén keveredő intézkedéstípusok miatt valójában semmi értelme összevetni a magyar csomagot bármelyik másik országéval. A gazdasági szereplőknek igazán tényleges fontos (vissza nem térítendő) támogatás mindebből kicsi, ugyanis to magyar Kurzarbeit szabályozásra mindössze 220 tervez milliárdot elkölteni to kormány (További 180 milliard pedig az adókedvezmény, amiből kb. 160 már milliárdot to válság előtt bejelentettek), Mig több nyugati országban ennél a 220 milliárdnál, az idei GDP kb. 0.5% -anál bizonyára több támogatást fognak kifizetni. A kedvezményes (állami garancia mellett nyújtott) hiteleket vissza kell majd fizetnie a vallalkozásoknak, így miközben persze a bajban az is jól jön, de egészen más a hatásmechanizmusa, mint a tényleges támogatásnak.

A fentiek tisztázása mellett az persze elfogadható, hogy a kormány nem akar nagy összegben támogatásokat osztogatni az óvatos költségvetési gazdálkodás jegyében. Ez egyfajta értékválasztást is tükröz, miszerint nem ingyenpénzt juttat a bajban, hanem valamiféle teljesítményhez (vagy jövőbeli visszafizetéshez) köti a forrásjuttatást. (Ezt sugallja az is, hogy a mai operatív törsz tájékoztatón is újra elhangzott: nem hosszabbítja meg a 3 hónapos álláskeresési járadékot a kormány, hanem minden munkanélkülivé valónak inkább valamen. Összességében tehát nem árt tisztázni, hogy a hangzatosra kihozott méretű csomag mögött valójában kicsi a támogatás tartalom (ami a fentiek miatt erthető, indokolható) is sok a hitelvet, ilk

A fenti prezentáció alapján tehát a Gazdaságvédelmi Akcióterv összértéke 2020 és 2022 között nem 9 ezer milliárd forint, hanem “csak” 6289 milliárd forint, ami öt főbb terület intézkedéseib tel tev

1. A munkahelyek védelme (400 milliárd forint 2020-ban)

2. Új munkahelyek létrehozása (674 milliárd forint 2020 is 2022 között)

3. Befektetés és fejlesztés a kiemelt szektorokban (2564 milliárd forint 2020 és 2022 között)

4. Hitelek és tőkeprogramok a cégek megsegítésére és a hazai tulajdon védelmére (2416 milliárd forint 2020es 2022 között)

5. Családok is nyugdíjasok védelme (235 milliárd forint 2020 is 2022 között).

A prezentáció elején rögzítik, hogy a Gazdaságvédelmi Akciótervnek az első fazisa volt a marrciusi hónap, április óta marr a masodik szakasz tart, majd valamikor elindul a harmadik fazis, ami 2022 végéig aőrt tart árt hogy

annyi munkahelyet teremtsünk, amennyit a vírus elpusztít.

400 milliárd forint munkahelyek védelmére

Az akcióterv első eleme szerint a kormány 2020-ban 400 milliárd forintot költ munkahelyek védelmére, ami négy elemből áll, by csak kettőhöz van összeg rendelve:

1. foglalkoztatási költségek támogatása (220 milliárd forint): ez egyrészt a munkahelyvédelmi bértámogatásból áll (to magyar Kurzarbeit), amiben a kormány legfeljebb 112 ezer forintot fizet (a prezentáció csak azt említz, hogy a kieső bérek 70 százalékát ezé, kéátáéé -át jelenti maximálisan). Másrészt a mérnöki munkát végzőknek szánt kutatás-fejlesztési bértámogatás, ahol a bérek 40 százalékát fedezi a kormány (legfeljebb 319 ezer forint havonta 3 hónapig).
2. munkahelyek rugalmasságának növelése (nincs meghatározott pénzösszeg). A prezentáció megemlíti, hogy ez munkaidőkeret 2 Èvre kinyújtását jelenti to veszélyhelyzet lejárta után, ami azért segíthet to nagyobb foglalkoztatóknak, mert így ösztönözve vannak arra, hogy ne bocsássák the to dolgozót, hiszen to veszélyhelyzet Utani két évben többet dolgoztathatnak ensure a mostani leállás ” kompenzálásakent ”.
3. cégek tájékoztatása (nincs meghatározott pénzösszeg). A prezentáció utal rá, hogy a kormány létrehozott egy új weboldalt VALI – Vállalkozói Információ néven, ahol a valelalkozásokat érő kihívások megoldásáról lehet olvasni, illetve online képzési programokat indott Egy friss hír szerint egy hét alatt mar 15 ezren jelentkeztek ezekre az online képzési programokra.
4. adók elengedése és adminisztratív terhek csökkentése (180 milliárd forintot rendelnek hozzá, from ebből to masodik fél évre 160 milliárd forint marr jóval korábban bejelentett intézkedést takar: július 1-jétől 17.5% -ról 15.5% -ra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke.). További lépések, amik ide tartoznak: az adóbevallások és éves jelentések leadásának elhalasztása a cégek esetén szeptember 30-ra; az Áfa-visszatérítés felgyorsítása 75 napról 30 napra, illetve egyéb fizetési könnyítések is vannak. Adminisztratív egyszerűsítésnek számít még a prezentáció szerint, hogy a veszélyhelyzet alatt elektronikusan is lehet táppénzt igényelni, a fizetés nélküli szabadságra küldött dolgozókat pedigkák nemütk

A prezentáció további részéből az is kiderült, to munkahelyvédelmi programok igénybevétele to május 8-i adatok szerint visszafogott volt. Ma az operatív törzs tájékoztatóján ehhez képest további adatokat tudtunk meg, amik a felpörgésre utalnak az igényléseknél:

Visszatérve a május 8-i adatokra, a prezentáció szerint 3953 cég igényelt bértámogatást, ami összesen 53 880 dolgozót érint. A teljes támogatási összeg ezeknek a cégeknek az esetében 8.7 milliárd forint. A cégek átlagosan a dolgozóik 27.51 százalékára kértek támogatást, ami havonta átlagosan 53 848 forintba kerül. Május 8-ig to beadott igénylések 6.8 százalékát bírálták el pozitívan, 2.2 százalékát pedig elutasították. Vagyis kevesebb mint 300 cég kapott eddig segítséget 600 millió forint értékben. Az anyagból kiderül az is, hogy a legtöbb érdeklődő cég mikrovállalkozás, és Budapesten, Pest, Fejér és Veszprém megyében van a legtöbb igénylő.

674 milliárd forint új munkahelyekre

A masodik nagy intézkedéscsomag főként a miniszterelnöki fogadalom (“annyi új munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus elpusztít”) megvalósításával függ össze és to 2020-2022 közötti időszakra 674 milliárd forintos keretet rendel öt főbb alprogram segítségével:

1. oktatási és képzési támogatások (65 milliárd forint). Ide a kormány a nyelvvizsga-követelmények elengedését, új diákhitelprogramot, digitális és távoktatási programok indítását és az egyetemek fejlesztését sorolja.
2. vallalatok és iparágak fejlesztése (344 milliárd forint). Ennél a résznél a prezentáció azt tartalmazza, hogy a kormány a cégek technologiai átállását és energiahatékonyságuk növelését támogató programokat indít, illetve a ,, jövő iparágaiba ”(mesterséges intelligenciat ű gaz ipa ipa ipa ipa ipa),,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, rá Nagy kdés, hogy emögött valójában mennyi az új, illetve a válság előtt marr eldöntött, vagy most átalakított program.
3. befektetések támogatása (126 milliárd forint). Ezalatt a prezentáció azt érti, hogy a kormány egyedi hazai és külföldi befektetéseket támogat majd jól fizetett állások létrehozása érdekében. Ma reggel Varga Mihály pénzügyminiszter azt jelentette be, hogy az eddigi évi 15 milliárdos nagyvállalati beruházási támogatási programot 40 milliárd forintra emeli idénz. Elképzelhető, hogy emiatt a támogatási program nemcsak idén emelkedik meg a szokásos 15 milliárdról.
4. infrastruktúrafejlesztés indítása (72 milliárd forint). Itt to prezentáció csak to Godon létrehozandó különleges gazdasági övezetet, illetve to rozsdaövezeti építkezések támogatását Erti of scourges Semjén Zsolt tegnap éjjel egy az egész országra kiterjedő különleges gazdasági övezeti törvényjavaslatot is benyújtott, ami minden 5 milliard forints Feletti beruházás esetén elvonná az iparűzési adot to megyei önkormányzathoz.
5. kutatás-fejlesztési és innovációs programok indítása (67 milliárd forint). itt csak annyit jegyez meg a prezentáció, hogy mérnöki állások létrehozása érdekében indicatanak új programokat.

2564 milliárd forint a kiemelt szektorok megerősítésére

Az egész program legnagyobb eleme a kiemelt szektorok megerősítésére 2020 és 2022 között szánt 2564 milliárd forint. A kormány ezt a pénzösszeget hat szektorba szánja:

1. turizmus (590 milliárd forint),
2. film- és kreatívipar (61 milliárd forint),
3. egészségipar (375 milliárd forint),
4. élelmiszeripar és mezőgazdaság (480 milliárd forint),
5. építőipar (65 milliárd forint),
6. közlekedés és logisztika (993 milliárd forint).

A Qbit be reszletezése szerint a turizmust adócsökkentésekkel (SZÉP-kártya hozzájárulási Szociális adójának eltörlése, Idegenforgalmi adó felfüggesztése év az végéig, AFA-visszatérítés felgyorsítása), szálláshelyek felújításának támogatásával (KULON gondolva to Vidéki szálláshelyekre to fürdőkre és a kastélyokra) célzott és támogatási programokkal (SZÉP-kártyák lejáratának kitolása, SZÉP-kártyára adható összeg emelése, belföldi utazást támogató program indítása) támogatják.

TO filmipart új magyar filmek és sorozatok támogatásával fejlesztik, miközben to kreatíviparban to kis- és középvállalkozásokat megsegítő program, to gyártására védőfelszerelések it való átállást elősegítő támogatások to MOME Design Kompetencia Programjának támogatása és egy új KREATIV Medium központ 2021-is létrehozása jelentenek majd segítséget az anyag szerint.

Az egészségiparban elősegítik, hogy a magyar intézmények hazai termékeket használjanak, by elindul az Egészségipari Innovációs Ügynökség és támogatják a koronavírussal kapcsolatos kutatásokat is. 2021-től újabb támogatási programok indulnak, és hatékonyabbá teszik a Semmelweis Egyetem működését, a Debreceni Egyetemmel együttműködésben pedig oltóanyaggyárat hoznak létre.

Az ellemiszeriparban új programok indulnak, köztük egy élelmiszer-gazdasági válságkezelő program, egy új befektetési program, valamint a kutatás-fejlesztés is innovációt is támogatni fogják. Emellett csökkentik az adókat, és elősegítik, hogy a magyar boltokban és közétkeztetésben több hazai terméket használjanak.

Az építőiparban egyszerűsítik a szabályokat és az intézményi környezetet, hatékonyabbá teszik az építési folyamatokat (egy állami befektetéseket nyomon követő okostérképet is ígérnek), illetve támogatástrak A minőségbiztosítás fejlesztésén alapuló megújulást is a hazai építőanyag-gyártás megújulását, modernizálását is fenntarthatóvá tételét is ígérik.

TO közlekedés és logisztika területén folytatni fogják az utak is a vasutak fejlesztését, az egész rendszer megújítását is a megyei jogú városokat összekötő közlekedési rendszer fejlesztését ígérik. Emellett lesz logisztikai befektetés, illetve befért még ide a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpálya második fazisa is. Ennél az utolsó résznél erősen kédéses, hogy ezek új intézkedések lennének, így többek között ez az alprogram a főösszeg, az akciótervre fordított összeg növelését célozhatja leginkább.

2416 milliárd forint hitelekre és tőkeprogramokra

A program mas dik legnagyobb része hitelekre és tőkeprogramokra megy el az alábbi megosztás szerint:

1. kedvezményes hitelek és hitelgaranciák az üzleti szféra segítésére (1891 milliárd forint);
2. tőkeprogramok a hazai tulajdon védelmére (525 milliárd forint).

TO kedvezményes (0.1% -os kamatozású) hitelek kapcsán azt rögzíti az anyag, hogy közel 2000 milliárd forintot tesznek majd ki, valamint a garanciavállalás is több mint 500 milliárd forintot jelent. Öt programot említ a prezentáció: Széchenyi munkahelyvédelmi hitel, Eximbank kompenzációs hitelprogram, MFB Versenyképességi Hitelprogram, Agrár Széchenyi kártya hitel, Garantiqa Krízis garancia program.

A prezentáció szerint a tőkeprogramok kiemelt celja, hogy a külföldi felvásárlástól védjék a magyar cégeket és ennek érdekében a Széchenyi Tőkealapkezelő, a Hiventures és az Eximáltal kezelt alapokélekéékélekékélekélekérézé Emellett elindítják a Tulajdonvédelmi Tőkealapot is. A például között van az átstrukturálási, a tranzakciókat támogató, az újraindítást celzó, kkv-mentő al-alap is.

235 milliárd forint családok és nyugdíjasok védelmére

A prezentáció szerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv utolsó, ötödik eleme a családok és nyugdíjasok védelme. Itt hat különböző dolgot is ígérnek:

1. havi nyugdíj fokozatos visszaállítása (235 milliárd forintot írnak to 2020-2022 közötti időszakra);
2. családtámogatások (tervezés alatt);
3. bölcsődék támogatása (tervezés alatt);
4. GYES, GYET, GYET meghosszabbítása a veszélyhelyzet idején (tervezés alatt);
5. anyasági támogatás, CSOK, lakáshitelek csökkentése (tervezés alatt);
6. KRESZ-vizsgák és nyelvvizsgák díjainak csökkentése (tervezés alatt).

A fentiekből az egyetlen számszerűsített intézkedés a 13. havi nyugdíj visszaállítása, ami a prezentáció szövege szerint 2021 februárjától indul és abban az évben plusz egy heti, majd 2022-ben plusz két heti juttatást jelent. Ezek együtt 235 milliárd forintba kerülnek. Ezt követően majd 2023 és 2024 elején rendre plusz 3, illetve 4 heti juttatást fizetnek ki, í így érik el a prezentáció szerint 2024-re azt, hogy visszaáll a 13. havi nyugdíj. Ennek tehát a teljes költsége 2021-2024 között összesen nagyjából 700 milliárd forint lehet majd.

Maga az intézkedés azért furcsa, mert egyáltalán a vírusválság során felmerült, hiszen most elsősorban nem a nyugdíjasok kerültek bajba, hanem az aktív korú réteg. Orbán Viktor miniszterelnök para hete úgy indokolta a döntést, hogy a 2008-as válságnál marginal megtanulhatták a nyugdíjasok (amikor még volt 13. havi nyugdíjérrés gürrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr to the one one one one one van, akkor a nyugdíjakhoz is hozzányúlnak, by ő nem szeretné erősíteni ezeket a rossz reflexeket, hanem ezzel a lépéssel is a járandóság értékállóságát szeretné jelezni.

Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio hasábjain ezután levezette, hogy mindez valójában milyen következményekkel is jár (több más intézkedéssel együtt): teljesen veszélybe kerülnek a korábbi kiigazás Így mindezt a vírusválságra hivatkozva, ráadásul 2021-től kezdődően 4 év alatt meglépni, még inkább mutatja, hogy mennyire nem a Gazdaságvédelmi Akciótervbe illő lépésről van szó.

Címlapkép forrása: MTI / Czeglédi Zsolt