[ad_1]
Győr új, fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András áprilisban beszélt arról először, hogy az elődje, Borkai Zsolt alatt elfogadott tervekkel szembue neut kütütítn, neőneín a a aőőőőőőőőőőőőőőőőőő
A színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek. Felmerül a kclusés, hogy mennyire érdemes toldozni-foldozni így egy színházat rengeteg pénzért, ami ezáltal még vagy ötven évig rontaná a városképet. Szerintem érdemes lenne egy új kulturális központot létrehozni Győr városában. Az Árkád mellett go to Rába-gyár tulajdonában lévő nagy, üres állami terület, Mosoni-Duna partján, gyönyörű természeti környezetben. Ott meg lehetne építeni egy hangverseny- és konferenciatermet, ami nagyon kellene marr Győrnek, egy vadonatúj, modern színházat és egy rockkoncertekre is alkalmas ifjúsági és művészetk kökösségi teretme kiálló,
– Mondta to Kisalföldnek adott interjugated.
A Győri Nemzeti Színház 1978. November 4-en nyitott meg, megépítése a Kádár-kor egyik legjelentősebb kulturális presztízsberuházása volt, előtte évtizedekig nem épült jelentősebb szính
Győrnek addig nem volt szerencséje a színházaival, 1928-ban bezárt a régi színházépület, amelyet öt évvel később le is bontottak. Az Ideiglenes játszóhelyre költözött Társulat új otthonára 1929-ben kiírtak egy tervpályázatot of Nagy gazdasági világválság miatt nem kezdődött the építkezés az, így to színház “ideiglenesen” az 1930-as Evek közepén felépült kultúrházba költözött, aztán ott is maradt évtizedekig – it olvasható az épületről to Lechner Tudásközpont oldalán.
Az 1973-tól öt évig épített épület fő látványeleme a városból szinte mindenhonnan látható, siugrósáncra emlékeztető tetőelem, valamint az északi és déli homlokzatot díszítő két-két-két-két-két-két-feterk A reprezentatív előcsarnokot carrarai marrvánnyal burkolták, a korlátok vörösrézből készültek. Az elmúlt 42 évben egyszer sem újították fel az épületet átfogóan; from a Modern Városok Program részeként Győr előző vezetése állami támogatást szerzett a rekonstrukcióra, és egy tervpályázatot is lebonyolítottak, amit a Teatro Építész Műterem nyert meg. Úgy volt, hogy az idei évadot a társulat-mar az Olimpiai Sportpark nagycsarnokában kezdi meg, hogy a munkálatok elindulhassanak, by marrcius elején váratlanul bejelentették, hogy egyelőre mégiscsak marenagékérekék, ogyy h h h
Az 1970-es évek építészeti alkotásainak sorsa világszerte gyakran a bontás, mivel stílusuk jelenleg nem túl közkedvelt. A korszak egy másik emblematikus épületét, Budavári Országos Villamos Teherelosztót éppen most kezdték el bontani, az építész szakma hangos tiltakozása ellenére. A Győri Nemzeti Színházról Hartmann Gergely építész, építészettörténész, a Modern Győr blog alapítója azt írta az Építészfórumon: a polgármester szavai a városi hangulatról erősen szubjektívak.
Pont a színház épülete tűnik a győriek alkal leginkább elfogadott modern épületnek, sőt, ha bárki az országból ismer és értékel néhány vidéki modern épületet, akkor jó eséllyel köztük van a Győri
Szerinte az épület ráadásul „nem egy különálló szigetként, hanem a belváros komplex rekonstrukciójának szerves részeként épült meg”.
To polgármester a tervekről azt mondta: „Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy lebontanánk a színházat, és helyette egy nagy zöld parkot hoznánk létre a belvárosban, ami alatt van három szint garázs. Az egész projekt így zöldmezős beruházásként nem kerülne többe, mint a színháznak a felújítása, ami soha nem lenne tökéletes. ” Hartmann erről azt írta: az épület „helyére vizionált belvárosi park létrehozása sem tűnik indokolhatónak, hiszen Győr belvárosának nem a zöldfelületek hiánya a legégetőbb problémája. Belsejéből bármerre elindulva percek alatt zöldben találhatjuk magunkat ”, mélygarázsból is több go a környéken, a Vasarely-muráliák pedig„ hozzátartoznak Győr identitásához ”.
Az építész szerint a legjobb megoldás valóban nem to jelenleg nyertes pályázat lenne to felújításra, hanem “egy olyan új megbízói program kiírása, amely nem csak nagyobb tartja tiszteletben to meglévő épület REALiS lehetőségeit of kifejezett Vedi és erősíti annak építészeti, tartószerkezeti, képzőművészeti, városépítészeti It is városképi értékeit ”.
Dézsi májusban to Győr + TV-nek azt Mondta: a színház gyakorlatilag az összeomlás szélén áll, mivel a sílesiklósáncként emlegetett épületelemet “Csehszlovákiában leselejtezett sífelvonók kábeleivel” készítették to “40 forints Milliard felújítás” pedig Csak egy “torzszüleményt” eredményezne, pont to jellegzetes form az elfogadott tervek szerint sem maradna meg. „Ennyi pénzből marr újat lehet építeni, és akkor marr elgondolkodhatnánk azon, hogy valóban modern város épüljön” – utalt a polgármester a Modern Városok Program révén Tues korábban a városnak megítás támo.
Szerinte a felújítással nemcsak az a probléma, hogy az épület energetikailag javíthatatlan, de a felújítás idejére a társulatnak „három évre ki kéne költöznie valami sátorba”, ami „nádatlan álatm. Mint elmondta, a Rába-gyár területén kialakítandó kulturális központra marr vannak vázlatszerű tervek, by szívesen kiírna egy nemzetközi pályázatot. Az új épületnek szerinte az is az előnyei közé tartozna, hogy mig egy színházépület csak este 6 és 10 között van nyitva, itt „0-24 óráig” mehetne az élet.
Dézsi ugyanakkor azt is hozzátette: szeretne konzultálni a városiakkal a jövőbeli tervekről.
(Borítókép: A Gyõri Nemzeti Színház épülete 2018. marcius 27-en. – photographed: Krizsán Csaba / MTI)
[ad_2]
