Index – Külföld – Nehéz úgy kémkedni, ha mindenki otthon ül a seggén

• Nemcsak a tudománytól, from a titkosszolgálatoktól is várnak a kormányok olyan információkat az új koronavírusról és a járványról, amit hivatalos úton nem tudnak megszerezni, mert például plus ország titk
• From a kémek munkájára to járvány miatti korlátozások ugyanúgy hatással vannak, egy bezárkózott ország kihalt utcáin senkivel sem könnyű észrevétlenül találkozni, alklamtitkokat nem lehet hazazani
• A világ látszólag összefog a közös ellenséggel, a Covid-19-el szemben, de közben javában zajlanak a titkosszolgálati játszmák, a propagandaháborúk, az összeesküvés-elméletek terjeszé

Még az ötvenes években az egyik kentucky börtönben egy orvos hét fekete elítéltet különített el, majd 77 napon át mindegyiküknek eltérő mennyiségben adott be LSD kábítószert. Soha nem derült ki, mi lett velük, talán meghaltak, anélkül, hogy a világ tudta volna: valójában tesztalanyok egy olyan titkos programban, amit egy kevésbé ismert amerikai katonai bázisról, a Marylandbené lehet-e venni valakinek az elméje feletti irányítást.

A Washingtontól 50 mérföldre található Fort Detrick évtizedeken át volt ilyen és ehhez hasonló titkos CIA-programok bölcsője. Elég távoli, eldugott helyszín volt ahhoz, hogy a hidegháború idején mindenféle kémiai-biológicoia kísérleteknek a bölcsője legyen, és bár ezeknek a programoknak-elt ezek, elt enek, nem .

Az sem titok, hogy ezen to isten kis Hata mögötti területen működik MOST az az Amerikai Hírszerző Ügynökség, ami to koronavírus járvány kitörése óta igencsak felértékelődött Trump-adminisztráció szemében, pedig az Egészségügyi Hírszerzés Nemzetközi Központja, az NCMI az egyik legkevésbé Ismert Amerikai titkosszolgálat. Most mégis az egyik legfontosabb, mert a virológicouskat, epidemológicousokat, orvosokat is more egészségügyi szakértőket foglalkoztató NCMI feladata kifürkészni, megszerezni jürkirkirkirkirkirkirkirkirkirkirkir kurkir, kenyirir kurt, amelyek azurk

Persze mondhatnánk, hogy erre ott vannak az Egyesült Államokban is szép számmal megtalálható kutatóintézetek, vagy éppen a járványügyi intézet, csakhogy az NCMI nem az elérhető, hanem az “elérheten Azaz mindarra, amit klasszikus hirszerzés, kémkedés útján lehet csak megszerezni. Akad ilyen bőven, elég csak arra gondolnunk, hogy szinte semmit nem tudunk egyes országok valódi fertőzöttségéről, legyen szó Észak-Koreáról, vagy akár Kínáról, Oroszországról, Iranról.

Az NCMI-nél ugyanúgy dolgoznak, mint plus amerikai hérszerző ügynökségeknél, például a CIA-nál. Békeidőben a dolguk valóban csak egy “szűk” kört érint, az NCMI feladata, hogy figyelje, fenyegeti-e bármilyen biológicaia-egészségügyi veszély a külföldön szolgáló amerikai katonákat. Most azonban valószínűleg szinte csak a járvánnyal foglalkoznak. Műholdképeken elemzik egy távoli ország kórházában a forgalmat, vagy éppen azt, hogy hány koporsót szállítanak egy-egy temetőbe. Külföldön orvosokat szerveznek be, akik informálják őket a valódi helyzetről, esetleg bizalmas, a nyilvánosság előtt eltitkolt adatokat továbbítanak nekik titokban. A cel ugyanaz itt is, mint plus hrszerzésnél, jólértesültnek lenni, titkokat élpni, this is to Trump-adminisztrációnak kédései vannak, akkor válaszokat adni. A különbség csak annyi, hogy az NCMI – a CIA-val ellentétben – kizárólag az egészségügyre fókuszál.

Ez a marylandi ügynökség volt egyébként az, amelyik marr január eleje óta jelentésekkel bombázta a központot, így a Trump elé került napi hérszerzési jelentésekben lazkeküskéküskélak kürán szerepelt aírir vırsusz, Az más kdés, hogy ha Trump meg is kapta ezeket az információkat marr januárban, nem vette túlságosan komolyan, mentségére legyen mondva, hogy masok, például az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem. From épp ez az: az NCIM dolga, hogy megszerezze azokat az információkat, amelyeket plus álamok el akarnak titkolni, akár to WHO elől is. Persze ne gondoljuk azt, hogy a virus utáni kutatásban csak az NCIM lett mozgósítva. Borítékolható, hogy valamennyi hirszerző ügynökség kiemelt feladata lett ez, főleg azután, hogy Trump is erős nyomás alá helyezte őket.

Nehéz úgy kémkedni, ha közben mindenki otthon ül a seggene

Csakhogy a helyzet faramuci: a titkokat kifürkésző hérszerző ügynökségek, amelyeknek most kiemelt feladatuk lenne a vírus utáni kémkedés, sehol a világnnem készüktekkékékékékékékékékékéktek Mert bár nagyon sokat fejlődött a technologia, a legjobb információkat úgynevezett huán hérszerzéssel lehet megszerezni, aminek az alapja az emberi kapcsolat. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy hérszerző szerv (és most mindegy, hogy az amerikai vagy sem) munkatársa egy külföldi országban informátorokat kalkir gizrizk leőzeőőrtrtrtrtrtrtrt Különösen igaz ez azokra az országokra, ahol a nyilvánosan hozzáférhető adatok korlátozottak vagy eleve hamisak.

Márpedig ha egy ilyen államban korlátozzák a kijárásokat, az utcák kihaltak, az embereket pedig éppen a vírusra hivatkozva figyeli meg az alkam tömegesen, kákor egy hirszerzőnek rendkívüli nehézork Ha viszont nincs információ, mert a forrása elérhetetlen, akkor jelentéseket sem tud írni, így a központban nincs mit elemezni, a kormányzat asztalára pedig vérszegény anyagok kerülnek. Bár az amerikaiak rengeteg pénzt Áldoztak arra, hogy a nyilvánosan elérhető információkat beszívva és elemezve jussanak értékes adatokhoz, és ezáltal megértsenektektektektektektektektek, ezektek, ezektek, ezektek,

Arról nem is beszélve, hogy a home office nem annyira működik a hérszerzésnél. Jó példa erre az Egyesült Államok. A 17 amerikai hérszerző ügynökséget felölelő Nemzeti Hírszerző Igazgatóság (ODNI) ugyanúgy biztonsági óvintézkedéseket vezetett be a járvány miatt, mint bármilyen more cég. Igen ám, from a hérszerző ügynökségek alkalmazottainak egy része titkosított dokumentumokkal dolgozik to munkahelyén. Olyan rendszereken, amiket nem vihet haza.

Ilyen például a SIPRnet nevű hálózat, aminek az otthoni telepítése 25 ezer dollárba kerülne, de az ennél is bizalmasabb adatokat kezelő JWICS (Joint Worldwide Intelligence Communications System) otthoni telepítése még ennél is költségesebbn. Arról nem is beszélve, hogy a szigorúa titkos adatokhoz csak olyan speciális szobákban lehet hozzáférni, amelyeket nagykövetségeken, kongresszusi épületekben vagy éppen katonai bázisokon alakítottak Elég nagy, from főleg értelmetlen beruházás lenne ezeket to rendszereket minden alkalmazott otthonába telepíteni. Valójában lehetetlen, így and more megoldások jöhetnek csak szóba. A legtöbb ügynökségnél – például a Pentagon alá tartozó katonai hirszerzésnél – váltásokban dolgoznak, így vannak, akik nagyon korán kezdenek el dolgozni, masok késő éjjelig bent vannak a munkahe

A szarkavarás is felértékelődött

From a hérszerzők (és elhárítók) munkája to járvány idején nem csak az, hogy minél többet meg tudjanak to vírusról vagy a járványról és annak lehetséges gazdasági, politikai, társadalmi hatásairól. A járvány kirobbanása óta javában zajlik mar – nem is annyira a háttérben – az a héború, amit a propaganda, a dezinformáció és egyéb kavarás jellemez.

Miután Kínában csökkent, az Egyesült Államokban viszont nőtt a fertőzöttek száma, a kínai allam ebben a küzdelemben egyelőre nyerésre áll. Peking terjeszti azt a teóriát, miszerint a koronavírust az amerikai hadsereg fejlesztette ki és importálta Kínába, from aztán to fagyi visszanyalt. Eközben Trump is igyekszik bizonyítékokat találni arra a teóriára, hogy a vírus egy vuhani laboratóriumból szabadult el, ami szintén egy felkapott teória.

Ezek to módszerek nem újak, bőven vannak példák to multipból hasonlóra. A hidegháború idején a szovjet propaganda például azt terjesztette, hogy a HIV vírust az amerikai hadsereg állította elő, méghozzá egy Fort Detrickben működő laborban, ott, ahol most az NCMI működik.

Ezekre az összeesküvés-elméletekre mindkét oldalon vevők a tömegek, hiszen minden ember valamiféle magyarázatot akar találni a gazdasági-társadalmi katasztrófát okozó járványra, mert nehézfyh elzé

A kínaiaknak most könnyebb dolguk van, mert a hidegháborúban lassabban lehetett széles körben dezinformációt eljuttatni, a közösségi médiában ez könnyebb. Ráadásul a Trump-adminisztráció is rendszeresen közöl dezinformációkat a vírusról, amivel saját magukat is hiteltelenítik.

A Time szerint Kína cyberkémekkel próbál információkat gyűjteni, kihasználva, hogy az amerikai vallalatok is átálltak home office-ra is sokan a Zoom-ot are more videos platformokat használnak munkamegbeszélésekre. Bár a Zoom technikailag nem a legbiztonságosabb, amerikai hérszerző ügynökségek nem találtak konkrét bizonyítékot arra, hogy a Zoom üzemeltetői összejátszanának a kínaiakkal. A brit hérszerzés is beleszállt a kínaiakba és azt javasolja, hogy ha vege ennek a rémálomnak, Nagy-Britannia gondolja át, mennyire engedi be a kíváncsiskodó Kínát a strategiai iparágaiba. Az sem véletlen és ennek a játszmának a része, hogy éppen most, a járvány kellős közepén derült ki, hogy kínai hackercsoportok egészségügyi kutatóközpontok után kémkedtek – mém most, hane.

Ám nemcsak kínai-orosz viszonyban találunk efféle játszmákat.

A Belgian nemzetbiztonsági hivatal, Veiligheid van de Staat (VSSE) például arra figyelmeztetett, hogy a videókonferenciákra idegen titkosszolgálatok is beszivároghatnak, ami kétségkívül valós veszély. From a VSSE szerint to járvány kitörése után aktívak lettek olyan szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok is, amelyek – orosz háttértámogatással – összeeskükés-elgéleké Az egyik szélsőjobbos csoport például azt terjesztette, hogy a koronavírus az influenza elleni védőoltás miatt alakult ki. Szélsőbalos csoportok – mint például az Indymedia – pedig rendőrök elleni erőszakra buzdított. A VSSE szerint emellett az orosz dezinformációs kampány is felerősödött, eszerint Moszkva cella az EU gyengítése.

Az ABCNews pedig arról írt, hogy az oroszok – kihasználva az amerikai kaotikus állapotokat – olyan összeesküvés-elméleteket terjesztenek a közösségi médiában, amelyek alááshatják az emberek bizalmát az inté A járvány okozta felfordulásban Oroszország is a terrorist szervezetek is Argus szemekkel figyelik, hol vannak az Egyesült Államoknak a gyenge pontjai – állítja szakérőkre hivatkozva az ABCNews, de nem lehet tudyzéne krei keny, ken, ken, ken, ken, ken, yen, ken, ken,

Az oroszokkal egyébként az olazok is összerúgták a port, amikor a La Stampa újság április elsején egy cikket közölt arról, hogy Oroszország marrciuszszszszsur kostins, kostin, kostins, A La Stampa erről egyébként semmilyen bizonyítékot nem közölt, mindössze egy Hamish De Bretton-Gordon nevű férfi véleményének adott hitelt, aki korábban a NATO-nál dolgozott vegyifegyver szakértőként. A Kreml válaszul russzofóbiával vádolta meg a La Stampát, és fake newsnak nevezte a cikket.

A megfigyelés még elfogadottabb lesz

A titkosszolgálatoknak tehát a járvány alatt is elég sok dolga van. Titkokat kell megszerezniük, dezinformálniuk kell vagy éppen elhárítani egy külföldről eredő propagandát, miközben naprakész információkkal kell ellátniuk saját kormányaikat. És van még egy szerepük, és a jövő egyik nagy kédése lesz, hogy ezt milyen modon és milyen mértékben teszik majd meg. Ez asked megfigyelés, ami járvány miatt új lendületet vett.

Kína ezt marr a járvány előtt tökélyre fejlesztette, folyamatos megfigyelés alatt tartva a lakosságot. A liberalis demokráciákban, ahol to szabadságjogok fontosak to kínaihoz hasonló szintű megfigyelést (ding) folytatnak nem az ügynökségek of például Izraelben már to járvány elleni harcban használnak olyan – mobiltelefon adatait elemző – szoftvereket, amelyeket amúgy to elleni terrorizmus küzdelemben alkalmaztak eddig csak. Ezekkel szűrik ki, hol jelenhetett meg a fertőzés és kik fertőződhettek meg. A technologia az Egyesült Államokban is adott és csak idő kuello, mikor használják fel a járvány elleni héborúban. Indok lesz rá, éppúgy, ahogy 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után, amikor a szabadságjogoknál fontosabb lett a biztonság. Ezúttal az egészségre lehet majd hivatkozni.

(Ebben az írásban egyebek mellett to Foreign Policy, to Time, to Wall Street Journal, az Euobserver, to Washington Post, to Guardian, to The Moscow Times cikket használtam fel.)

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index )