[ad_1]
A KSH az első gyorsbecsléseinél még nem közöl részletes számokat, amiből teljes képünk lehetne a gazdasági teljesítményről. Ezúttal annyit írt, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az I. negyedév egészét tekintve. Ez alapján az egyik meglepetésfaktor, ami miatt kicsit magasabb lett a növekedési adat a vártnál az ipari hozzáadott érték lehetett, mert a havi volumeértékekből inkább a szektor stagnálására lehetett sám.
Az első negyedév első két hónapja még szinte a koronavírus-járványtól érintetlenül telt, a havi gazdasági adatok is jól alakultak. Március második fele viszont-mar érdemben alacsonyabb gazdasági aktivitást mutatott, az ellátási láncok szétszakadása az ipari termelést, a haztartások ovavassága ısatáskákássátáskákátás A masodik negyedév kilátásai sokkal rosszabbak az elsőnél, hiszen az április teljes egészében annyira gyenge lehetett, mint a marrcius, és a május-júniusi időszakban sem lehet arra számítani, hogy az év eleji lendza.
A 2020-as összteljesítményt még így is nagy bizonytalanság övezi. A mai adatáltal lefedett időszaknak tulajdonképpen éppen csak a szélét csípte meg a koronavírus-válság, ezért annak érdemi hatásait csak a következő hónapok adataiból fogjuk tudni felcs. A masodik negyedév nagyon rossz kilátásai után akár érdemi élénkülés is jöhet, amennyiben a gazdaságot nem kell még egyszer annyira visszazárni, mint tette ezt a világ az elmúlt hónapokban. Sajnos azonban erre van érdemi esély, hiszen a vírus ellen hatékony egészségügyi védekezési módszer még nincs, a lakosság átfertőződése pedig mindenhol alacsony (Magyarországon az előzetes becslések ssezer.
Amennyiben az év második fele marginal to fokozatos helyreállással telik, akkor a kormány alcal al várt 3% körüli gazdasági visszaeséssel talán megúszható lenne 2020. Azonban ha a járvány makacsabbnak bizonyul-akkork-akkorz-akkurk
Érdemes megjegyezni, hogy a koronavírus a gazdaságstatisztikát is rendkívüli kihívások elé állítja. A KSH az infláció kapcsán mar jelezte a mérési nehézségeit, vélhetően nincs ez máshogy a GDP kapcsán sem. Egyrészt a tevékenységek egy részét nagyon nehéz megfigyelni, másrészt a kevés megfigyelés miatt a GDP-deflátor számolása sem egyszerű, aminek segítségév av ár ár ár ár ár ár ár ár k ár k k—az-az az az az folyó -yó azyóyóyóyó -yóyó- Ezért mostani adatok a megszokottnál kisebb pontosságúak lehetnek.
A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi
To KSH többféle GDP-mutatót közöl to jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, to naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális is naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege validtozik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.
Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Europában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször valetoznak, de rövid
Címlapkép: Getty Images
[ad_2]
