[ad_1]
A magyarok abszolút többsége egyetért azzal, hogy a magyar kormány 2021. februártól visszahozza a 13. havi nyugdíjat, mig 38 százalék szerint ez a lépü küsu kázáküsüküsükü küsükü küsüküküsükü küsük készített friss közvélemény-kutatásból. Budapest ebben is kilóg a sorból.
A magyarok többsége (54 százaléka) százaléka egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány fokozatosan ugyan, from négy év alatt visszahozza to 13. havi nyugdíjat. Ezen belül 36 százalék azzal indokolja a lépést, hogy az elértéktelenedő nyugdíjak miatt szükséges a pluszjuttatás, további 18 százalék szeint gogr úviviv ((((, (ut ((((((((((((((((((( meg ezt a juttatást) – derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
Az intézkedésre nemmel voksoló 46 Belul százalékon összes az válaszadó 38 százaléka osztja véleményt AZT, hogy ez Lepes csupán egy voksszerző akció to következő, 2022 esedékes tavaszán választásokra készülve, Mig 8 százalékuk úgy véli, hogy to 13. havi nyugdíjra szánt inkább to pénzt koronavírus-járvány miatt bajba kerültek megmentésére kellene költeni.
Orbán Viktor miniszterelnök április 6 -án jelentette be, hogy a négy év alatt fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. To tervek szerint elsőkent 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti plusz nyugdíjat kapnak, majd 2022-ben mar kéthetit, 2023-ban háromhetit és 2024-ben és az azt követő években mindig plusz egyhavit.
Szakértők szerint a nyugdíjkassza terhelését jelentősen növeli majd ez a korábban nem tervezett kiadás. A juttatás kezdetének időzítése miatt pedig a most zajló koronavírus-járvány idején még biztosan nem segíthet a nyugdíjasok anyagi gondjainak enyhítésében. Mivel jelenleg 280 milliárd forint körül mozog az egyhónapnyi nyugdíj összege, így az első negyedhavi részlet kifizetésekor körülbelül hetvenmilliárd forintot kapnak meg a nyugdíjasok.
Mivel 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ez – négyszázalékos emelkedést feltételezve – jövő januártól 147,8 ezer forint lehet, így ennek alapján az átlagos nyugdíjas 36 950 forint pluszpéntz 20
Azt ugyanakkor még mindig nem tudni, hogy a négy évre széthúzott nyugdíjemelés technikáját hogyan oldja meg a kormány és a pluszjuttatások beépülnek-e az alapnyugdíjba. Az sem derült még ki, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e ez az újabb kifizetés.
Ezt kell tudni to kutatásról
Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 plus lakosság véleményét.
A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak 53 százaléka ért egyet a 13. havi nyugdíj visszaépítésével, viszont 47 százalékuk nem – azaz egy egy igazán megosztó krdés a számukra. A nők esetében csak kissé egyértelműbb a helyzet, körükbe 54:46 százalék az arány. Az viszont marr érdemi különbséget jelent, hogy a nők inkább a nyugdíjak fokozatos elértéktelenedésével indokolják a támogató hozzáállásukat, mig a férfiak körében erősebb az a véleményyz
Az elutasításnál nem látszik érdemi különbség a nemek között.
A Napi.hu számára készített friss felmérés is igazolta azt a régi tételt, miszerint ahogy valaki idősödik és közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz, úgy validik a számára mind fontosabbá a nyugdíj. Amíg ugyanis az elértéktelenedő nyugdíjakra a 18-39 évesek 30 százaléka hivatkozott, addig a náluk idősebek körében ez az arány 40 százalék. Hasonló ugrás látszik to “nyugdíjasok megérdemlik” érvelés esetében.
Az elutasítók táborában is komoly eltérések vannak a különböző korosztályok között. A 40 év alatti felnőttek csaknem fele (44 százalék) gondolja úgy, hogy ez az intézkedés a válságkezelés helyett inkább egy szavazatszerző akció a következő kázzán kázzán kávezé kávező, 2022 tavaszán évesek és afelettiek (azaz a közvetlenül nyugdíj előtt állók és a nyugdíjasok esetében) ez az arány 36 százalék.
Főleg a fiatalok körében erős (12 százalék) az a vélekedés, hogy a 13. havi nyugdíjra szánt tízmilliárdokat inkább a koronavírus-járvány miatt bajba kerültek megmentésy kellene költeni aegean kaylteni kélteni kélteni aebae kellene költeni
Az iskolai végzettség szerint is komoly véleménykülönbségeket talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon to magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy az végzettségűek alapfokú körében különösen az nagy egyetértés to 13. havi nyugdíj újbóli életre keltése ügyében, ugyanis kétharmaduk (66 százalék) támogatja AZT, főleg to nyugdíjak értékállóságának biztosítását hangsúlyozva. Ezzel szemben a középfokú végzettségűek körében 48 százalék, mig a diplomásoknál mar csak 26 százalék a támogatók aránya.
A nemmel szavazóknál az arányok fordítva alakulnak. A diplomások 74 százaléka nem támogatja a kormányzati tervet, a túlnyomó többségük (61 százalék) egyértelműen politikai akciónak tekinti a lépést – ez az arány az alapfokú végzettségűekék.
A 13. havi nyugdíj ügyében is komoly különbségek mutathatóak ki a budapestiek, valamint az ország more részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők csupán 38 százaléka támogatja ezt a kormányzati döntést. To Budapesten heők abszolút többsége (51 százalék) van azon a véleményen, hogy ez alapvetően egy kormányzati szavazatszerző lépés, amely igazán to 2022-es voksolásra tekint. Szintén a fővárosiak körében a legerősebb az a vélekedés, hogy ezt a pénzt inkább pandémia okozta gazdasági válság kezelésére kellene fordítani – érdekes modon a községekben élők 10 százalé
[ad_2]
