[ad_1]
Ma például, szokásától eltérően, az operatív törzs nem közölte, hányan vannak kórházban, és hányan lélegeztetőgépen. Miért maradt ki ez az adat? Nagyon fontos lenne tudni aztan, miért tűnt el közel négyezer adat egyik napról a másikra a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapjáról? Igaz-e a feltételezés, hogy az eltűnt adatok alapján marrí marcius elején nagyobb arányú lehetett a fertőzés? És vajon hol volt jelen a járvány? – folytatja kdéscunamival Karácsony.
Nagyon fontos lenne látni az adatokat olyan bontásban, hogy hány „lakossági” és hány intézményi, vagyis elsősorban kórházi fertőzést regisztráltak. Ezzel függ össze, hogy ha a kormány nem is, a magánszolgáltatók adtak adatokat a sajtónak. Ebből kiderül, hogy a megbízhatónak tekintett PCR-tesztekből mintegy 1800-at végeztek, ennek 0.3 százaléka lett pozitív. Tudom, ez nem tekinthető reprezentatívnak, de tanulságosnak igen, folytatja Karácsony.
Hiszen ez is azt a gyanút erősíti: a járvány elsősorban a kórházakban és a kórházakból fertőz.
És ha ez így van, akkor lehet-e tagadni azt, hogy elképesztő felelőtlenség volt a fővárosi kormányhivatal részéről megtiltani, „felesleges költségnek” minősíteni a kórházból kikerü
A budapestieknek, akik eddig tiszteletreméltó belátással tartották magukat a korlátozó intézkedésekhez, jár a magyarázat, jár a tisztánlátás. És járnak az adatok, amelyeket a kormánytól kérünk. És kérni, követelni fogjuk újra meg újra, amíg meg nem kapjuk, zárja posztját a főpolgármester.
To teljes poszt itt olvasható:
Címlapkép: Akos Stiller / Bloomberg via Getty Images
[ad_2]
